Azonossági jegy, betétlap, sebesülési jegy
Az 1936 M azonossági jegy a köznyelvben csak dögcédulaként ismert azonosító, több részből állt. Legismertebb része, maga az alumíniumból készült azonossági jegy, amelynek mindkét oldalán egy 10X10-es rácsozat található, amelyen a megfelelő rácsozatot perforálták és így alakult ki a tíz számjegyből álló azonosító. Ennek feloldásával a személy beazonosíthatóvá vált. A tíz számjegyből álló sor első négy tagja az anyakönyvi kerületet jelölte, az ötödik és hatodik számjegy a születési év utolsó két évére utalt, az utolsó négy számjegy pedig az anyakönyvi folyószám sorszámát mutatta.
Az azonossági jegy zárható volt és azon belül helyezték el összehajtogatva a betétlapot és az 1940 M sebesülési jegyet. A betétlap tartalmazta a személyes és katonai adatokat valamint az elhalálozásra vonatkozó adatokat. A sebesülési jegy az alapadatokat tartalmazta. A hátoldalán az előre rányomtatva, a megtett intézkedésre utaló részeket csak alá kellett húzni, esetenként rövid szöveges részt is ráírt az ellátó orvos (pl. felkarlövés, arc szilánksérülése stb.).
vitéz Vastagh György ezredes sebesülési jegyének előlapja
vitéz Vastagh György ezredes betétlapjának előlapja